2012. február 29., szerda

34. fejezet

*Jake*

-Jobban vagy? - Öleltem magamhoz Brooklynt.
-Igen. Mi volt ez az egész? Mintha valami belülről akart volna széttépni... - Arcát a vállamba fúrta.
-Már birtokában vagy a képességeidnek, csak meg kéne tanulnod használni őket.
Felnézett. Értetlenség tükröződött az arcán.
-Ígérem, megmutatom, de most egyél egy kicsit.
Odahúztam a konyhaasztalhoz, leültettem egy székre, majd elkezdtem összedobni mindannyiunknak egy kis kaját.

*Jeremy*

-Szerintem, egész jól viseli. - Törte meg a csendet Damien.
-Gondolod? - Kérdeztem, miközben az ölembe húztam az álló Ajsat.
-Igen! Még nem tombolt, tehát ezután sem fog. Emlékszem, Jake milyen volt, amikor a képességét kapta. Teljesen kiakadt, mint a legtöbben szoktak. Ritka az, ha valaki ilyen nyugodt marad.
-Szerintetek nagyobb hatalmat kapott, mint arra számítottunk? - Kérdezte Ajsa.
-Nagy valószínűséggel, igen. - Felelte Damien, azután felállt, és kinézett a nappali ajtaján.
A konyha felől Brooklyn nevetése hallatszott.
Damien szórakozottan megrázta a fejét.
-Lőjetek le, ha ez igaz! - Nevetett.
-Ne kérj ilyet! - Figyelmeztettem. - Mert ez igaz.

*Brooklyn*

Majdnem leesem a székről, annyira nevettem.
-Jake, mi lenne, ha segítenék? - Kérdeztem. Ha jól gondoltam,életében nem sokszor sütött vagy főzött.
-Nem kell, köszi. Megoldom...
Abban a pillanatban lángok csaptak fel a sütőből. Nem tudom, honnan, de Jake szerzett egy poroltót, és azzal kezdte el oltani.
Nem bírtam megállni nevetés nélkül.
-Mondtam, hogy segítek.
-Pedig kilencven százalékig biztos voltam abban, hogy sikerülni fog...
A derekamnál fogva elkapott, és feltett az asztal tetejére. Két oldalt a kezével támaszkodott, én pedig szinte mozdulni sem tudtam.
-Kinevetsz? - Hajolt közelebb.
-Én? Dehogy. - Aztán ezzel a lendülettel meg is csókoltam.
-Mi gyulladt ki? - Állt meg az ajtóban Ajsa, Jeremy és Damien rémült tekintettel, ezzel félbeszakítva minket.
-Á, semmi. - Válaszoltam szórakozottan. - Csak a tűzhely...
-Jake! Te is pontosan tudod, mi történt legutóbb... - Vágott egy grimaszt Ajsa.
-Nem. - Válaszolta Jake a lehető legártatlanabb hangon.
-Mi? - Kíváncsiskodtam.
-Olyan öt évvel ezelőtt Jake majdnem felgyújtotta az egész házat. - Érkezett a válasz Jeremytől.
-Legközelebb a főzést bízd másra! - Mondta Ajsa, majd nekiállt valami ennivalót készíteni.
Jake felkapott, és átvitt a nappaliba. Ott letett a kanapéra, és mellém ült, viszont én átmásztam az ölébe.
Ismét megcsókoltam.
-Szeretlek. - Mondta Jake.
-Én is.
A következő pillanatban hatalmas robaj hallatszott, és Ajsa sikoltása.
-A francba! Ránk találtak...

2 megjegyzés: